Parkinson-kór

Parkinson-kór és egyéb mozgásmeglassulással járó kórképek

Többféle etiológiájú kórkép tartozik a Parkinson-kór és parkinson szindrómával jelöl betegségek közé.

 

Tünetek

Jellemzői a motoros tünetek és nem motoros tünetek. Attól függően, hogy mivel kezdődik a kórkép, melyik tünet dominál változhat a diagnózis is.

Jellegzetes tünetei közé tartozik a féloldali nyugalmi tremor, mozgásmeglassulás, izommerevség (rigiditás, fogaskeréktünet), tartási instabilitás (szédülésként élik meg), fokozott verítékezés, nyálzás, a cselekvéssor megtervezésének a meglassulása (exekutiv funkció) vagy zavara, depresszió, alvászavar, meglassult bélműködés, nyelészavar, szemmozgás zavar. Általában a képalkotó vizsgálatok negatívak.

 

Dopamin terápia és mellékhatásai

Számtalan neurotranszmitter változik Parkinson-kórban, de a striatumban csökkenő dopamint tartják a tünetek fő okozójának.

Mai napig az ”arany terápiája” a Parkinson-kórnak a dopa szubsztitucio. Többféle néven kapható Magyarországon is. Az egyenletes koncentrációt elérő, alacsonyan tartott gyógyszerszint biztosítja a hosszú távú jólétet. A mellékhatások megjelenése ugyan úgy rontja az életminőséget, mint a parkinzonos tünetek. A dyskinezis (csavaró jellegű, dobáló túlmozgás), hallucináció, hirtelen kialakuló állapotváltozások, kontrollálatlan  megmerevedések mind a gyógyszer mellékhatásai. Ezért keresni kellett egy olyan kezelési módot, mely közvetlenül az agyat ingerli és nincsenek gyógyszer túladagolási tünetei.

 

Repetitive transcranialis mágnes stimuláció (rTMS)

A 90-es évek végén kezdtem el a világon elsőként a repetitive transcranialis mágnes stimulációt (rTMS) Parkinson-kórban. A 2000-es évek közepén más kutatóhelyek is megismételték a vizsgálataimat és hasonlóan kedvező eredményre jutottak. A kezelés alapja, hogy megváltozik az agykérgen belüli idegkapcsolatok ingerelhetősége, amit az rTMS kezeléssel lehet helyreállítani. Ugyanakkor a striátumban fokozza a dopamin elválasztást. Az ingerlésnek legalább 7 napon át kell tartania, többször megismételve a nap folyamán. Hatása lassan alakul ki, több hetet is igénybe vehet, de hónapokig fennmarad az elért eredmény. Tüneti hatása, hogy gyorsul a mozgás, csökken a nyugalmi tremor. A dopa-szubsztitucio okozta dyskinezist csökkenti. Egyszerre több tünet is befolyásolható például a mozgásmeglassulás és depresszió vagy memória estleg a cselekvés tervezésének a folyamata (executiv funkció). Évente két alkalommal megismételve a betegség romlása lelassul a csak gyógyszeres csoporthoz képest. A hosszú távú hatás kialakulásában szerepet játszik az agy regenerációjában részt vevő fehérje fokozott termelődése (BDNF) és a progenitor sejtek fokozott képződése a subventricularis zónában, melyek a striatumba vándorolnak. Ezen őssejtek 17-thyrosinhydroxilas enzimet expresszálnak, mely a rate limiting enzime a dopamin termelődésének. Ha ezen állatkísérletes adatok emberben is igazak, akkor az rTMS kezelés, oki kezelése is lehet a Parkinson-kórnak.  A rendszeresen megismételt rTMS kezelés mellett alacsony szinten tartható a dopa szubsztitucio, megnyúlik az on fázis és csökken az off periódus. Pár hónapra az on –off hirtelen változásai lassabban lecsengő, kiszámíthatóbb gyógyszerhatást eredményeznek. Fontos tudni, hogy az alap gyógyszerelést, a dopa szubsztituciót fenn kell tartani, de lassabban szükséges a dózis emelése, ami csökkenti a mellékhatások kialakulását.

Az rTMS terápia nem csodaszer, de rendszeres alkalmazása egy jobb életminőséget biztosít.

 

Irodalom

Arias-Carion, O. (2008). Basic mechanism of rTMS: implications in Parkinson’s disease. Int Arch Med. 1, 2.

Benninger, D.H., Berman, B.D., Houdayer, E., Pal, N., Luckenbaugh, D.A., Schnieder, L., Miranda, S., Hallett, M.(2011). Intermittent theta-burst transcranial magnetic stimulation for treatment of Parkinson disease. Neurology, 76, 601-609.

Khedr, E.M., Rothwell, J.C., Shawky, O.A., Ahmed, M.A., Hamdy, A.(2006). Effect of daily repetitive trasncranial magnetic stimulation on motor performance in Parkinson’s disease. Mov Disord, 21, 1311-1316.

Khedr, E.M., Farweez, H.M., Islam, H.(2003). Therapeutic effect of repetitive trasncranials magnetic stimulation on motor function in Parkinson’s disease patients. Eur J Neurol, 10, 567-572.

Koch, G., Brusa, L., Carillo, F. Lo Gerfo, E., Torriero, S., Oliveri, M., Mir, P., Caltagirone, C., Stanzione ,P. (2009). Cerebellar magnetic stimulation decreases levodopa-induced dyskinesias in Parkinson’s disease. Neurology, 73,113-119.

Koch, G.(2010). rTMS effects on levodopa induced dyskinesias in Parkinson’s disease patients: searching for effective cortical targets. Restor Neurol Neurosci, 28, 561-568.

Málly, J., Stone, T.W. (1998). Lasting improvement in parkinsonian symptoms after repetitive transcranial magnetic stimulation. Med Sci Res, 26, 521-523.

Málly, J., Stone, T.W. (1999). Improvement in Parkinsonian symptoms after repetitive transcranial magnetic stimulation. J Neurol Sci, 162, 179-184. 

Málly, J., Stone, T.W. (1999). Therapeutic and “dose-dependent” effect of repetitive transcranial magnetic stimulation in Parkinson’s disease.. J Neurosci Res, 57, 935-940.

Málly, J., Farkas, R., Tóthfalusi, L., Stone, T.W. (2004). Long-term follow-up study with repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS) in Parkinson’s disease. Brain Res Bull, 64, 259-263.

Stagg,C.J., Wylezinska, M., Matthews, P.M., Johansen-Berg, H., Jezzard, P., Rothwell, J.C., Bestmann, S. (2009). Neurochemical effects of theta burst stimulation as assessed by magnetic resonance spectroscopy. J Neurophysiol, 101, 2872-2877.

Strafella, A.P., Ko, J.H., Grandt, J., Fraraccio, M., Monchi, O. (2005). Corticostriatal functional interactions in Parkinson’s disease: a rTMS/[11C] raclopide PET study. Eur J Neurosci, 22, 2946-2952.

Yue, L., Xiao-Lin, H., Tao, S. (2009). The effects of  chronic repetitive transcranial magnetic stimulation on glutamate and gamma-aminobutyric acid in rat brain. Brain Res,1260, 94-99.