A szorongásos depresszió kezelése repetitiv transzkranialis mágnes stimulációval (rTMS).

Depresszióra gondolunk, ha a hangulati életben tartós lehangoltság jelentkezik. Az érdeklődését az egyén elveszti a környezete, családja iránt, csökken az étvágya, alvászavar lép fel, fáradékonnyá válik, a koncentrációképessége csökken, indokolatlan bűnösség érzése van és tartósan szorong, vagy öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik (Thapar 2012). Mindezek a tünetek jelentősen csökkentik a mindennapi aktivitást és az életminőséget (Avery 2013).

Környezeti okai között szerepel a tartós stressz helyzet, aminek a feldolgozása nehéz és legtöbbször az egyén képtelen rá (Faludi 2015). Ilyen lehet például egy betegség, mely tartósan fennáll. A major depresszió a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartozik: a WHO előrejelzése szerint 2030-ra a depresszió lesz az „egészségkárosodással korrigált életévekˮ (DALY) legfőbb oka a világon (1). A major depresszió gyógyszeres terápiájával gyakran nem lehet tünetmentességet (sőt néha érdemi javulást sem) elérni (2). Az elektrokonvulzív terápia (ECT) a jelenleg ismert leghatékonyabb kezelési modalitás, de széleskörű alkalmazása nem jöhet szóba (anaesthesia) kedvezőtlen (ez ideig) társadalmi megítéléséről nem beszélve. (3). Egy viszonylag új módszer, a repetitív transcranialis mágneses stimuláció (rTMS) hatékonyságát is igazolták depresszióban, ennek megfelelően a világ számos vezető szakmai szervezete jóváhagyta alkalmazását ebben az indikációban (4, 5). Az rTMS egyre inkább elérhető gyógymód a klinikai gyakorlatban is. Kanadában néhány éve elérhető, az Egyesült Államokban 2008 óta engedélyezett. Az evidence based alapján „ A” minősítést kapott a terápiás hatása ((Lefaucheur 2014). A TMS ingerlés során az agy elektromágneses ingerlése történik, ahol az agykéregben és az alatta levő területeken elektromos áram indukálódik. Akciós potenciál keletkezik vagy megváltozik az intracorticalis neuronok ingerlékenysége facilitáció vagy inhibició irányába. A kezelés fontos aspektusa, hogy betegségekben megváltozik az agykéreg ingerlékenysége, amit rTMS kezeléssel lehet visszaállítani, aminek tüneti befolyásoló hatása van.

 

A depresszió korábbi és jelen kezelése, nehézségek

Több évtizede a depresszió gyógyszeres kezelésére a leggyakrabban használt a szerotonin reuptake gátlók (SSSR). Mellékhatásaik és a gyógyszer okozta rezisztencia a depressziós betegek 30 %-ban kialakul, ezért alkalmatlanok a tartós kezelésre. Az első nem gyógyszeres kezelés depresszióban és egyéb psychiatriai betegségekben az elektroshock volt (Cerletti 1940). Bár hatásosan csökkentette a tüneteket, jelentősen javította az életminőséget, a később fellépő memóriazavar, ismétlésekkor a demencia korlátozta a használatát (Turek 1977).

 

Jelen vizsgálathoz vezető eddigi eredmények a repetitive transcranialis mágnes stimulációval (rTMS) depresszióban

Az rTMS kezelés alapja, hogy a változó elektromágneses tér áramot indukál az idegrendszerben és akciós potenciált vált ki. Nem kétséges, hogy áttörést jelentett a gyógyszeres kezelés mellett, mert a mellékhatások elenyészőek voltak, hatása meghaladta az ingerlési periódust, ezért alkalmassá vált arra, hogy a mindennapi gyakorlatba is bevezessék.  1997-ben publikálták az első kontrollált rTMS vizsgálatot depresszióban (George 1997). 2014-ben elérte az „A” szintű evidence-based (Lefaucheur 2014).

A „gold standard” a dorsolateral prefrontal cortex (DLPFC) ingerlése depresszióban, szorongásban és kognitív funkciózavarokbanA korábbi tanulmányok mind az alacsony frekvenciás, mind a magas frekvenciás kezelést egyformán hatásosnak tartották (Fitzgerald 2009a). Az ingerlési hely mellett nagyon fontos a térerő, azaz az intenzitása a kezelésnek.

Soponban az alacsony frekvenciás kezelést végezzük már évek óta jó eredménnyel. A kezelés hatása általában egy hónap után jelentkezik.

 

Irodalom

1. Avery JC, Stocks NP, Duggan P, Braunack-Mayer AJ, Taylor AW, Goldney RD, MacLennan AH. Identifying the quality of life effects of urinary incontinence with depression in an Australian population. BMC Urol 2013 Febr 16

2. Cerletti  U. L’Elettroshock. Rivista Sperimentale di Frenatria. 1940, 1 209- 310.

3. Faludi G, Ganda X, Döme P. An update on the conceptual and classification issues of anxiety, its neuroanatomy and problems of anxiolytic drug discovery. Neuropsychopharmacol Hung 2015. 17 (2) 69-80.

4. Ferrucci R, Giannicola G, Rosa M, Fumagalli M, Boggio PS, Hallett M, Zago S, Priori A, Cerebellum and processing of negative facial emotions: cerebellar transcranial DC stimulation specifically enhances the emotional recognition of facial anger and sadness. Cogn Emot 2012, 26(5), 786-99.

5. Fitzgerald PB, Hoy K, Daskalakis ZJ, Kulkarni J. A randomized trial of the anti-depressant effects of low- and high-frequency transcranial magnetic stimulation in treatment-resistant depression. Depress Anxiety 2009a, 26, 229-34.

6. George MS, Wasserman EM, Kimbrell TA, Little JT, Williams WE, Danielson AL, Greenberg BD, Hallett M, Mood improvement following daily prefrontal repetitive transcranial magnetic stimulation in patients with depression: A placebo-contolled cross over trial. A J Psychiatry 1997 154, 1752-56.

7. Grimaldi G, Argyropoulos GP, Bastian A, Cortes M, Davis NJ, Edwards DJ, Ferrucci R, Fregni F, Galea JM, Hamada M, Manto M, Miall RC, Morales-Quezada L, Pope PA, Priori A, Rothwell J, Tomlinson SP, Celnik P. Cerebellar transcranial direct current stimulation  8ctDCS): A novel approach to understanding cerebellar function in health and disease. Neuroscientist 2016,22(1) 83-97.

8. Lefaucheur JP, André-Obadia N, Antal A, Ayache SS, Baeken C, Benninger DH, Cantello RM, Cincotta M, DeCarvalho M, De Ridder D, Devanne H, Lazzaro VD, Filipovic SR, Hummel FC, Jä äskeläinen SK, Kimiskidis VK, Koch G, Langguth B, Nyffeler T, Oliviero A, Padberg F, Poulet E, Rossi S, Rossini PM, Rothwell JC, Schönfeldt-Lecuona C, Siebner HR, Slotema CW, Stagg CJ, Valls-Sole J, Ziemann U,  Paulus W, Garcia-Larrea L,. Evidence-based guidelines on the therapeutic use of repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS). Clin Neurophysiol 2014, 125 (11), 2150-206.

9. Thapar A, Collishaw S, Pine SD, Thapar AK. Depression in adolescence. Lancet 2012,379 (9820), 1056-1067.

10. Turek  IS, Hanlon TE. The effectiveness and safety of electroconvulsive therapy (ECT). J Nerv Ment Dis 1977, 164 (6) 419-31.

11. Wu T, Hallett M. The cerebellum in Parkinson’s disease. Brain, 2013, 136, 696-709.

12. Wu T, Liu J, Hallett M, Zheng Z, Chan P. Cerebellum and integration of neural networks in dual-task processing. Neuroimage, 2013, 65, 466-75.