A transcranialis mágnes stimuláció a gerincvelő sérülést követően kialakult állapotban

A nyaki gerincvelősérülésnél mind a négy végtag bénulása, míg a a háti, felső ágyéki gerincvelősérüléseknél mindkét alsó végtag bénulása alakul ki a széklet, a vizelet, a nemi dysfunkció zavarával együtt. Ha a gerincvelő sérülés nem teljes, van motoros átvezetés az agykéreg és motoneuronok között, akkor  van esély a lassú javulásra.

 A transcranialis mágnes stimulátor a másodperc tört részéig olyan nagy térerejű változó elektromágneses teret létesít, ami áramot indukál az idegrendszerben, mint vezető szövetben. Ha a sérülés helye fölött kiváltható a béna végtagban az izommozgás transcranialis mágnes stimulációval (TMS), akkor az átvezetés a sérülés magasságában biztos. Ha nem váltható ki az izommozgás, vagy esetleg bizonytalan áramütésszerű érzés sem észlelhető, akkor a harántlézió teljes.

 Nemcsak a motoros pálya épségének diagnisztizálására lehet használni a TMS stimulációt, hanem terápiára is. A motoros kéreg , a lézió helye feletti terület ingerlése együttesen az ágyéki gerincvelői ideggyökökkel az aktív mozgás beindulását segíti elő a béna végtagokban. 

Állatkísérletes adatok bizonyítják, hogy pályaújdonképződést hoz létre a folyamatos TMS stimuláció. Az aktív izommozgás kialakulása már lehetőséget teremt arra, hogy folyamatos gyakorlással az izom megerősödjön és funkcionálisan használhatóvá váljon járásra.